Több ponton is módosult a kgfb, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. számú törvény. Az alábbiakban paragrafusonként ismertetjük a változásokat.

A 11.-a (5) bekezdése ki lett egy új bekezdéssel egészítve, mi szerint: A biztosító társaságok a gépjármű flották tekintetében közbeszerzési eljárás során beadott ajánlati pályázatokban, valamint az ezek alapján megkötésre kerülő szerződésekben a (2) bekezdésnek foglaltakhoz képest, valamint a (3) bekezdés alatt meghirdetésre került díjtarifától eltérhet.

A 22. § (5) bekezdése helyett új rendelkezés lép életbe, mi szerint ha az ügyfél a biztosító által számított fedezetlenségi díjat az adott időszakra, az épp aktuális díjrészlettel egy időben teljes összegben megfizeti, akkor ezt 30 napos határidővel teheti meg, és amennyiben a fedezetlen időtartam több, mint 120 nap, akkor erre részletfizetési lehetőséget biztosíthat a társaság. Szintén a 22.§-ra vonatkozó változás, hogy új bekezdéssel lett kiegészítve a paragrafus kiegészítve, ami alapján a fedezetlenségi díj ki nem fizetésekor – bármely okból, tehát akár azért, mert nem lett kiegyenlítve, akár azért, mert a biztosító nem számlázta ki -, érdekmúlás esetén a Kártalanítási Számla kezelője ezt az összeget jogosult beszedni.

Új rendelkezés lép a 27 § helyébe, e szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben foglaltak szerint a Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Szervezet és a kárrendezési megbízott a jelen törvényben foglaltak alapján megtéríti a gépjármű használata során okozott károkat, de nem vonatkozik ez a fajta kártérítés az olyan károk esetére, melyekre vonatkozóan a károsult a Ptk. szerződésszegéssel okozott kárért történő felelősség rendelkezései szerint érvényre juttatható további kártérítésre tart igényt.

Szintén másik rendelkezés érvényes a 30. § (2) bekezdése helyett, aminek az a lényege, hogy az a  kárt okozó üzembentartó, akinek nincs élő kötelező biztosítása, a káreseményt a történés napjához viszonyítva 5 napon belül kötelezően be kell jelentse az eseményt  Kártalanítási Számla Kezelőjének. Ha a baleset másik érintett fele, illetve a károsult, vagy az intézkedést végző hatóság  beszámolója szerint a bejelentés egy olyan biztosítónál történt meg, ahol az üzembentartó nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, netán a szerződés megléte, vagy érvényessége vita tárgyát képezheti, és ezeken felül nem létezik semmilyen más fedezetet biztosító háttér, akkor a bejelentéshez képest nyolc nap elteltével a káresemény bejelentését tovább kell küldeni a Kártalanítási Számla Kezelőjéhez és e tényről a károsultnak is értesítést kell küldeni.

A 31.§ alatt szereplő 15 napban, vagy 3 hónapban megszabott időszak kezdete a bejelentési dokumentum beérkezésének, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjéhez történt beérkezési iktatás dátuma után következő első munkanap.

Új rendelkezésre cserélték le a 32/A. § (2) bekezdését, mely helyett az alábbiak lépnek életbe: a gépjárműben keletkezett károk javításának, helyreállításának költségét áfa-val megnövelten kizárólag abban az esetben fizetheti ki a biztosító a károsult számára, amennyiben az általa erre vonatkozóan beadott számlákon részletesen fel vannak tüntetve az elvégzett munkanemek, a munkadíj és z anyagköltség is. Ezen felül a számláknak minden esetben meg kell felelniük a számvitelről szóló ide vonatkozó törvényi előírásoknak. A fentiek alól egy kivétel ismert, amikor is a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra vonatkozóan a jármű javíttatása helyett saját maga szabadon kíván rendelkezni az (1) bekezdésben ismertetett nagyságrendű nettó kártérítési összeg felett. Hogyha értékcsökkenési kifizetésről van szó, abban az esetben szintén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő mértékű összeget fizeti ki a biztosító, Ha a káresemény olyan következményekkel járt, hogy műszakilag a gépjármű helyreállítása, javítása lehetetlenné vált, vagy gazdasági totálkárkor áll fenn, akkor pedig az esemény idején megállapított roncsértékkel csökkenteni kell az adott időben megállapított forgalmi értéket és ennek az eredménynek alapján kell a kárt a jogosult felé megtéríteni. Hogyha értékcsökkenési fizetésről van szó, akkor szintén az (1) bekezdés alatt ismertetettek szerint értékcsökkenési összeg kerül megtérítésre.

A kgfb örvény 57/A.§-ának helyébe új rendelkezés lép, mely szerint az 57/A.§. (1) alapján a MABISZ elkülönített szervezeti egységének – mint a Kártalanítási Alap és Kártalanítási Számla, valamint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szerv – minden évben legkésőbb a tárgyévet követően január 31.-ei határidővel tájékoztatnia kell minden biztosító társaságot a Kártalanítási Alap, valamint a Kártalanítási Számla eredményeit illetően. A (2) bekezdés szerint elvégzendő tájékoztatással együtt az 57.§. (1) bekezdésében és a (3) bekezdésben megfogalmazott céllal befizetett összegek tekintetében a biztosítók felé el kell számolni, ezen kívül a MABISZ a biztosító társaságok által beszedésre került fedezetlenségi díjak elszámolása tekintetében külön megállapodást köthet arra vonatkozóan, hogy a biztosító a fedezetlenségi díjak összegéből milyen százalékban vonhatja le azon költségeit, melyek a fedezetlenségi díjak beszedése kapcsán merültek fel. A (3) bekezdés arról szól, hogy a MABISZ az elkülönített szervezeti egységgel kapcsolatosan azok gazdálkodásai adatinak tekintetében évente gazdálkodási jelentést kell készítsen a Felügyelet részére, de nem befolyásolja e kötelezettség a MABISZ – mint más számviteli jogszabály alapján egy szervezet – könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó kötelezettségeit. Az (5) bekezdés szerint a MABISZ köteles mindig a tárgyévet követően 150 napon belül a Felügyelet részére megküldeni a legfőbb szerv részéről elfogadottnak tekintett gazdálkodási jelentését, az ehhez kapcsolódóan a Felügyelet által kiadott jegyzőkönyvet, és a megszületett határozatokat. A (6) bekezdés arról szól, hogy a fenti (5) bekezdésben említett okiratok valódiságának igazolását a felelősséggel tartozó vezető, a számvitel rendje tekintetében felelős vezető és a vezető aktuárius együttesen kell, elvégezze. A (7) bekezdés tartalma szerint az elkülönített szervezeti egységre vonatkozóan a gazdálkodási adatokról a MABISZ a Felügyelet felé a (3) bekezdés alatt ismertetett gazdálkodási jelentés szerint a (8) bekezdésben megfogalmazott adatszolgáltatást kell, elvégezzen, és ennek tartalmát a felügyelet weboldalán kell nyilvánosságra hoznia. A (8) bekezdés tartalmazza, hogy az elkülönített szervezeti egység minden rendszeres és felügyeleti határozat szerinti eseti adatszolgáltatását a jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségek rendjének, formájának, módjának és időpontjának leírását ismertető jogszabályban előírt módon kell teljesítse.