A lakásbiztosítások piacán is találkozhatunk azokkal az esetekkel, amikor a megkötött biztosításban változások állnak be. Ilyen eset lehet, ha az ügyfél szolgáltatót vált, vagy valamilyen okból meg akarja szüntetni a szerződést. Önmagában nem is a szándékkal szokott a probléma lenni, hanem a módszerrel, amellyel a biztosított el akarja érni a célját. Régebben megszokott eljárás volt az ügyfél részéről, hogy egyszerűen nem fizette a díjazást, amelynek következtében a biztosító automatikusan megszüntette a szerződést, és így az ügyfélnek semmit sem kellett tennie, azaz egyszerű ráutaló magatartással elérte, amit akart, és pedig úgy, hogy még a díjhátralékot sem követelte rajta a biztosító.

Manapság azonban már nem így működnek a dolgok, ugyanis a kiélesedett konkurencia harc miatt a biztosítók is futnak a pénzük után. A biztosítók pontosan, és részletesen leírják, az ÁSZF-ben, azaz, az Általános Szerződési Feltételekben, hogy mikor, milyen módon lehet a szerződést megszüntetni, illetve milyen következményei vannak a szerződésszegésnek. A lakásbiztosításoknál tudni kell, hogy határozatlan időre köttetnek általában, de van egy évfordulójuk, amikor az ügyfélnek lehetősége van a biztosítás szabályos megszűntetésére, azaz felmondására. Ebben az esetben fontos, hogy a felmondólevél az évforduló előtt legalább 30 nappal beérkezzen a biztosítóhoz. A felmondólevélnek vannak tartalmi megkötései. Szerepelnie kell benne a szerződő fél nevének, lakcímének, születési idejének, a kockázatviselés helyének a címének, ha az nem egyezik meg a lakcímmel, a kötvényszámnak, és végül magának a ténynek a közlésének, azaz a határidős felmondásának a rögzítésének. Fontos tudni ezzel kapcsolatban még, hogy a felmondást e-mailben nem lehet eljuttatni a biztosítóhoz, hanem fax, levél, vagy személye leadás útján lehet azt megtenni.

A felmondáson kívül szintén a szerződés megszűntetéséhez vezet, az un. érdekmúlás Érdekmúlásról beszélhetünk az ingatlan értékesítése, megsemmisülése esetén, illetve a biztosított halála esetén. Az érdekmúláshoz is köthetően, de általánosságban véve is kötelessége a biztosítottnak bejelenteni a változásokat. Így be kell jelentenie, az ingatlan értékesítésének tényét is, illetve, ha annak esetleges megsemmisülését is, amely esetekben a szerződés a bejelentés hónapjának a végén, azaz az utolsó napján szűnik meg. Elhalálozás esetén pedig az örökösöknek kell nyilatkozniuk, hogy viszik-e tovább a biztosítást, vagy nem, tehát nem szűnik meg automatikusan. Amennyiben viszik tovább, arról nyilatkozniuk kell, amivel meg kell várni a hagyatéki végzést, mert a szerződés nevükre való átírása csak akkor válik lehetségessé.

Most pedig térjünk vissza arra az esetre, amikor a biztosított díj nem fizetéssel szeretné elérni a szerződés megszűnését. Azt fentebb már megállapítottuk, hogy ez manapság már nem működik, és nem is ajánlott módszer. Ugyanis, amennyiben a biztosított nem fizeti a díjazást, akkor a biztosító 30 nap után, illetve folytatólagos szerződés esetén 60 nap után megszűnteti a szerződést, abban az esetben, ha az ügyfél addig nem fizetett, sem halasztást nem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelést bíróság útján nem érvényesítette. A biztosítónak ugyanakkor még van arra lehetősége, hogy a fenti 60 nap letelte előtt, ha az elmaradás tényéről az ügyfelet levélben értesítette, és felszólította annak befizetésére, akkor még 30 nappal kitolhatja a szerződés megszűnését, és a bírósági út igénybevételének a lehetőségét. Amennyiben a biztosító bírósághoz fordul, akkor a biztosítási időszak végéig számított, meg nem fizetett díj egy összegben válik esedékessé. Ezek kívül a biztosítók alkalmazhatják a fizetési meghagyási eljárást is, illetve behajtó cégnek is kiadhatják az elmaradás behajtását. Természetesen olyan eset is előfordul, hogy a biztosító jogtalanul követeli az elmaradt díjazás rendezését, amelyet gyakran egy kis odafigyeléssel, illetve a tények ellenőrzésével kiküszöbölhetünk. A fentiek után mégis a legjobb, és legegyszerűbb megoldás, ha élünk a rendes felmondás lehetőségével, illetve kivárjuk az évforduló időpontját, és akkor mondjuk fel a szerződést, az előírt szabályoknak megfelelően.